Hűtlen kezelés az E.R.Ö.V.-nél?

Hűtlen kezelés az E.R.Ö.V.-nél?

2022 augusztus 31, 05:59


Az energiaárak, a kormány hatósági vízdíja és közműadója miatt kritikus helyzetbe kerültek a vidéki víziközmű-szolgáltatók. A cégek jó része csődközeli állapotba került, a kormány pedig csak akkor segít az önkormányzati cégeknek, ha az államé lesz a közművagyon. 

Az önkormányzati tulajdonú szolgáltatók és önkormányzatok, mint tulajdonosok semmilyen támogatásban nem részesültek a hatósági vízdíj és közműadó kapcsán, amitől az embernek az az érzése támad, hogy a kormány szándékosan vérezteti ki az önkormányzatokat, hogy a még megmaradt önkormányzati vagyont magához vonhassa. Ha ez megtörténik, akkor ismerve a mostani kormány gátlástalanságát, a bekebelezett vagyon rögtön ki lesz osztva valami trükkel a haveroknak és az állampolgárok ivóvízellátása valamelyik oligarchától fog függeni. Ez nincs jól így.

Ahhoz persze, hogy a víziközmű vagyont lenyúlja az állam az önkormányzatokról, tönkre kell tenni az önkormányzati víziközmű cégeket, hogy legyen indok és el lehessen bábozni a segítségnyújtó kormány szerepét. Ha a helyi hatalomnál erre megfelelő a fogadóképesség, akkor a tönkretétel legegyszerűbb módja, hogy akkora adósságcsapdába verik a céget, amit már az önkormányzat a megnyirbált források miatt képtelen lesz rendbe tenni. Ekkor jön a "jóságos" állam és felajánlja, hogy tartozásostól átveszi a teljes közműszolgáltatást, persze a vagyonnal együtt. És meg is érkeztünk.

Sokan nem tudják, hogy a víziközmű cégek ugyanúgy a piacról veszik a működéshez szükséges áramot, ahogy pl. a magáncégek, vagy az önkormányzatok, vagyis válogathatnak az áramszolgáltatók között. Az a víziközmű cégvezető, aki a jó gazda gondosságával irányítja a rábízott önkormányzati céget, azzal az áramszolgáltatóval fog leszerződni, amely a legkedvezőbb díjú áramszolgáltatást biztosítja és nem köt hosszú távú, több évre szóló szerződést, hiszen a piaci ár minden évben változik, lehet drágább, de lehet olcsóbb is. Megjelenhetnek új piaci szereplők is, sokkal kedvezőbb feltételeket kínálva.

A szekszárdi önkormányzat pl. 2021-ben 17,98 Ft/KW, 2022-ben 54, 96 Ft/KW áron vásárolta az elektromos áramot. Ezzel szemben az önkormányzati tulajdonú E.R.Ö.V. víziközmű Zrt. 2021-ben 36 Ft/KW áron vásárolta a villanyáramot, majd 2021. december 16-án úgy kötött egy szolgáltatóval szerződést, hogy 2024. december 31-ig 116 Ft/KW (!!) áramdíjat fog fizetni a szolgáltatásért.

Joggal merül fel a kérdés, hogy a víziközmű Zrt. miért vette 2022-ben 116 Ft/KW áron a villanyt, mikor a cégtulajdonos önkormányzat csak feleannyit fizet a villanyért, ráadásul erre a kifejezetten magas összegre miért 3 évre kötötte meg a szerződést?

Azért fontos kérdés ez, mert így rövid úton adósságcsapdába kerül a cég, hiszen az éves árbevételének nagy részét elviszi majd a villanyszámla. Ha összehasonlítjuk az E.R.Ö.V. 2021-es és 2022-es villanyköltségét, akkor az látszik, hogy 340 %-kal nőtt meg a vízszolgáltató áramdíja, mely elgondolkodtató. Miért?

Vajon miért volt szükség 2021-hez képest 3,5-szer magasabb áron szerződést kötni, mikor ez egyenes utat jelent a csődhöz? Kinek állt érdekében egy ilyen magas díjú szolgáltatásra szerződést kötni? Vajon az országban mindenhol ezt csinálták a víziközmű cégekkel? Netán ezzel akarták megalapozni a teljes közművagyon későbbi ingyenes átruházását? Tény, hogy eddig is így ment. A közvagyont először anyagilag kiszipolyozták, majd rommá lakták, a végén pedig gombokért eladták, vagy átadták. Ugye milyen elegáns módszer?

Megtudtuk azt is, hogy Hőgyészen az árbevétel 82 %-át, Gyönkön az árbevétel 74 %-át, Bátaszéken az árbevétel 53 %-át, Mezőfalván az árbevétel 150 %-át teszi ki az energiaár, így hát nem csoda, ha csődbe ment az E.R.Ö.V. Azt nem tudjuk, hogy a felsorolt önkormányzatok mennyiért veszik a villanyt, de Szekszárdból kiindulva biztos hogy a 116 Ft/KW árnál jóval olcsóbban.

Vajon minek minősül ez a cégvezetői döntés, tevékenység? Hűtlen kezelésnek, vagy alkalmatlanságnak? Vajon nem kéne a tulajdonos önkormányzatoknak kivizsgáltatni az ügyet, hiszen elbukják a százmilliós nagyságú közvagyonukat?